Ausztria borvidékei
Ausztria szőlőtermő területe jelenleg 50000 hektár. A borvidékek jellemzően az ország keleti részében találhatóak. A legnagyobb szőlőültetvények - 60 százalék - Alsó-Ausztriában találhatóak, ezt követi Burgenland 34 százalékkal, majd Steiermark (Stájerország) 6 százalékkal.
Bár az osztrák borok a világ bortermelésének mindössze 1 százalékát teszik ki, Európa legjobb borai közé sorolandók. Háromezer évvel ezelőtt már a kelták is felismerték a termékeny talajokban és a szőlő-termesztésnek kedvező éghajlatban rejlő lehetőségeket.
Az első fellendülést azonban csak a középkorban élte meg az ország, amikor a termőterület folyamatosan nőtt, és tízszer akkora volt, mint napjainkban.
WACHAU
Ausztria leghíresebb borvidékén 1500 hektáron terem szőlő, amit mintegy ezer vincellér művel. A Duna mentén elterülő teraszos lejtőkön nem lehet gépekkel dolgozni, ezért - mint a régi időkben - a drága kézi munka az egyetlen lehetőség. A termékeny, de szegényes őskőzeten elegáns és sokrétű zöld veltelini, Müller-Thurgau, rizling, Zweigelt, St. Laurent és Kékoportó terem. Jó években a zöld veltelini - a fő szőlőfajta - és a rizling nemzetközi hírű borokat terem.
KREMSTAL
A Kremstal borvidéken körülbelül 2500 hektáron terem szőlő Krems város környékén. A terület közvetlenül Wachau szomszédságában található. Az őskőzeten és lösztalajon jellemzően zöld veltelini és rizling terem, de egyre gyakoribb a Chardonnay is. Kremstal jellegzetessége a nappal és éjszaka közötti hőmérséklet-ingadozás, ami kedvezően hat a termés érésére. Itt találkozik a keleti, melegebb éghajlat és a nyugati, hűvösebb. Az itteni borokat elsősorban az érett gyümölcsös aroma jellemzi.
KAMPTAL
A 4200 hektáros borvidék központja Langenlois, Ausztria legnagyobb borászvárosa, ahol kilencven százalékban fehérbor-szőlőt termesztenek. A leghíresebb ültetvény Heiligenstein Zöbling mellett található, amelynek neve már egy 1280-ban kelt okiraton is szerepel. Akkoriban a hegyet még Höllensteinnek nevezték. A déli lejtők a legmelegebb fekvésű szőlőhegyek egész Ausztirában. A mállott sivatagi homokkő talaj elsősorban a zöld veltelininek és a rizlingnek kedvez. A borok erősek, fűszeresek és tüzesek.
DONAULAND
Wagram, Klosterneuburg és Tulbing a terület három termőterületének neve. A Wagram folyó mentén hatvanöt százalékban zöld veltelini terem. A többi területen Weissburgunder és rizling. A Klosterneuburg környéki borok a löszös, agyagos és homokos talajnak köszönhetik tüzes és hangsúlyosan gyümölcsös aromájukat. Százötven éve található Klosterneuburgban a Borászati és Gyümölcstermesztési Főiskola és Kutatóintézet. Többek között itt kísérletezték ki a Zweigelt szőlőt is. Tulbing környékén is a zöld veltelini termesztésére szakosodtak a termelők.
WEINVIERTEIL
A "Velteliniföld"-ként is ismert Weinvierteil 18000 hektáros szőlőtermő területével Ausztria legnagyobb borvidéke. Híres a helyi, úgynevezett Welschriesling, amit elsősorban az osztrák habzóborgyártásban használnak fel. Megtalálható itt szinte valamennyi engedélyezett szőlőfajta. Számos termelő vegyesen foglalkozik a szőlőtermesztéssel és klasszikus mezőgazdasággal. Vörösbor-szőlőt főleg Haugsdorf környékén termesztenek, egyébként a hagyományos zöld veltelini a leggyakoribb fajta.
THERMENREGION
Kicsi, de remek ez a borvidék. Igaz, csak 3000 hektáron terül el, de ez Ausztria legmelegebb és legszárazabb vidéke. A kék szőlők, amelyeket a termőterület negyedén termesztenek, különösen jól fejlődnek ezen az éghajlaton. Mivel a szeptember és az október is száraz, a szőlőnek van ideje teljesen megérni. A talaj helyenként köves, szegényes, másutt súlyos és agyagos. Ez kedvez a sokféleségnek. Bad Vöslau, Sooss és a Bécs közelében lévő Baden számít a minőségi vörösborok központjának.
FERTŐ TÓ
Fertő tó északi végén találhatók 11000 hektáron a szőlőhegyek. A talaj lösz, feketeföld, sóder és homok keveréke. Jó években olyan borok készülnek itt, amelyek minden további nélkül felvehetik a versenyt a külföldi borokkal. Gazdagok, de elegánsak, erősek és kifejezők. Régóta a nemzetközi élvonalba tartoznak az extraktban gazdag, testes édes borok, amelyek az ősszel, a tó erős párolgása miatt rendszeresen fellépő nemesrothadás miatt kiváló minőségben állíthatók elő.
BURGENLAND
A Fertő tótól délre a magyar Kisalföldről érkező meleg kényezteti a szőlőket. Burgenland középső része egyike azon kevés osztrák borvidékeknek, ahol kék szőlőt is termesztenek. Főleg a kékfrankosnak kedveznek a talajviszonyok. Erős, extraktban gazdag borok készülnek itt. Burgenland déli része a maga 460 hektárnyi szőlőjével a legkisebb osztrák borvidék. Az itt termelt borok fele fehér. Helyi specialitás az Uhudler, egy ősi direkt termő, nemesítetlen szőlőből készült bor.
STEIERMARK (STÁJERORSZÁG)
A stájer dombság délkeleti részén néhány központban összpontosul a bortermelés. Ezek a délkeletstájer dombsági borút (Südoststeierische Hügelland-Weinstrasse), a Thermeland borút (Thermeland Weinstrasse), a keletstájer római borút (Oststeierische Römerweinstrasse) és a klöchi borút (Klöcher Weinstrasse). A vidéket a vulkanikus eredetű talaj teszi különlegessé, amely rendkívüli ásványi aromát ad a boroknak. Dél-Stájerország fehérborairól híres, az itteni elegáns, gyümölcsös borok Ausztria legjobbjai közé tartoznak. Nyugat-Stájerország viszont a Schilcherről, a kék Wildbacher szőlőből készült gyümölcsös rozéborról híres.
BÉCS
Bécs és bor, két elválaszthatatlan fogalom. Az időszámításunk szerinti harmadik században római legionáriusok ültették az első szőlőtőkéket. Napjainkban a szőlőhegyek többsége a város határain kívül esik, a Duna partján és a Bisamberg lábánál. Bécs déli részén azonban található még a városon belül is néhány szőlőültetvény. A 730 hektáros összterületen előállított borok nagy részét a legendás Heurigerek értékesítik.